a diósjenői erdészet irodájának magas ságában balra, a zöld és piros x együttes jelzésén letérve induljunk el. Hamarosan a közeli Csehvár 523 méter magas csúcsa mellett visz el az utunk. A kis erősség is a tatárjárás után épülhetett fel, mikor az egész országban a biztonságot jelentő kővárak sorát emelték. A Csehvár építési típusát tekintve átmenet a korábbi időkre jellemző sáncvár és a kővár között, hiszen a viszonylag kis méretű, a kúpon elhelyezkedő kővárat, a hegyoldalon sánccal is védelmezték. Diósjenő várának említésével már 1290-ből találkozhatunk. A várnagyi megbízások néhány évre szóltak csupán, hiszen 1295-ben Egyed fia, Sándor, négy évvel később pedig Sebestyén fia, Miklós állt az erősség élén. A XIV. századból nem ismerünk adatot. 1389-ben ugyanakkor csak Jenő birtokként említik a települést, így feltehető, hogy a vár a század elején elpusztult. A falut 1437-ben, Zsigmond király Lévai Cseh Péternek adta zálogul, a várról azonban itt sincs említés. Ezek után épült fel újra, de nem tudjuk pontosan, hogy a Lévai Csehek, vagy az itt lakó husziták építették-e fel. A vár neve ugyanis mindkét esetből származhat. Egy 1456-os forrás már mint fennálló várat említi, amelyet Axamit zsoldosvezértől Ujlaki Miklós váltott vissza 2200 forintért, kitől ugyanezen összegért ismét a Lévai Cseh család birtokába került. A várat 1470-ben említik utoljára. Ma már csak a hegy neve, némi falmaradvány, s a kúptető alatt, 5-10 méterrel alacsonyabban körbefutó sánc emlékeztet bennünket az egykori büszke várra. Tovább haladva válasszuk a zöld jelzést, s haladjunk Gál-rét irányába! Egy rövid kitérővel megtekinthetjük a Szaszovszky-keresztet, mely egy az orvvadászok által 1919-ben megölt erdésznek állít emléket. Utunk Cigányváron át vezet. Mint ezen út során is többször láthatjuk, a Börzsönyben lépten-nyomon őskori, vagy középkori várak nyomaival találkozhatunk.Sajnos a Cigányvárra vonatkozóan írásos emlékkel, de régészeti feltárás eredményével sem rendelkezünk, de a földrajzi név minden bizonnyal nem véletlenül őrizte meg napjainkig ezt a sokat sejtető elnevezést. Talán itt tanyázhattak a Kemence patak mentén áthaladó kereskedelmi útvonal rabló vámszedői. Tovább haladva az Ételhordó út elnevezéssel találkozhatunk. A község utolsó földesura, Sváb Sándorné, a közeli Nyírréten épített gyönyörű vadászkastélyt 1906-ban. A vadászati idényben a bárónő ide költözött vendégeivel, s ezen az úton hordták számukra naponta az élelmet a falu határában ma is álló szecessziós stílusú kastélyából. (Ma szociális otthon.) Maga a vadászkastély sajnos 1945-ben leégett. Mielőtt azonban elérnénk a Nyírréti kastély romjait, jobbra a kék jelzés kiindulásánál, egy másik épület, a Hárombarát vadászház nyomait fedezhetjük fel. A Svábnét megelőző három birtokos (báró Groote, Falkenhausen és Almássy) kedvelt tartózkodásihelye volt itt. Utunk során több alkalommal találkozhatunk a régi erdei kisvasút nyomvonalával. Az 1930-as évektől kezdődően építették a fakitermelés segítésére. A kezdetben lóval, majd később kis mozdonnyal vontatott járművek sokáig szolgálták az erdőgazdaságot. Útvonalunk mellet találhatók az úgynevezett Varsa-gödrök. 1944 nyarán itt zuhant le egy német katonai repülőgép. Négyfős legénysége életét vesztette. A diósjenői lakosok temették el őket a katolikus temetőben. Egy kis emelkedő után felérünk a Börzsöny legmagasabb pontjára, a Csóványosra. A kilátóról pompás látvány tárul elénk. Tiszta időben megpillanthatjuk a Duna szalagját, a szlovákiai tájakat, s a távolban a Mátra magas hegyei sejlenek. A közeli Rózsa-forráshoz friss vízért, míg a másik oldalon az Oltár-kövekhez a régmúlt századok vallásos szertartásainak hangulatáért sétálhatunk le. Azok számára, kik még nem fáradtak el, ajánlhatjuk a túra folytatását Nagyhideghegy felé. Egy órai úttal elérhetjük az ország egyik legjelentősebb síparadicsomát, hol turistaház is áll a pihenni vágyók rendelkezésére. Visszafelé természetesen mehetünk a már megismert úton, de aki további szép tájak felfedezésére vágyik, annak azt ajánljuk, hogy válassza kék jelzést Háromhárs irányába! Foltán-keresztnél a piros x jelzésen haladjunk tovább. A kereszt úgyszintén egy vadásztragédiára emlékezik, s itt, is az orvvadászok voltak az elkövetők. A közeli Krozslák-forrás egy diósjenői uradalmi erdész nevét viseli. Őzberek mellett elhaladva, eszünkbe juthat egy diósjenői mondás: "Kámor zúg hideg lesz, Őzberek zúg meleg lesz." A szólás alapja, hogy a nyugati szél enyhébb, míg az északi hidegebb légáramlatot hoz. Báránybérc elhagyása után, a Csehvár mellett érkezünk vissza a kiinduló útvonalra.