Závoz

Börzsöny erdei tábor

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

This page require Adobe Flash 9.0 (or higher) plug in.

Závoz nyereg

Szálláshelyünk kapujától jobbra vegyük az irányt egyenesen a hegy felé.Mielőtt az erdőbe belépnénk, bal kéz felé

 egy fából faragott emlékművet pillanthatunk meg.Horváth Imre fafaragó munkája a millecentenáriumi ünnepségre készült el.Az ősmagyar motívumokkal díszítettoszlop a honfoglaláskori Jenő törzsnek állít emléket. A falu neve is e törzsre vezethető vissza. A megkülönböztető "diós" előtagot csak a későbbiekben kapta. Utunk során kellemes, árnyas séta vár reánk, csak a legutolsó szakaszon találkozunk egy kissé meredek emelkedővel. Mielőtt azonban nekirugaszkodnánk, érdemes néhány percre megállni az emelkedő alján, jobb kéz felől található kis forrásnál. Gyíkos kút a neve, az időnként benne található gőték miatt. Jelenlétük is jelzi, hogy a vize ragyogó tiszta, iható minőségű. Felérve a nyeregbe, csodálatos kilátás vár reánk. Megpillanthatjuk a lábunk előtt elterülő települést, a tó kék vizét, s tiszta időben, a messzeségben még jó néhány falut fedezhetünk fel. A tájat nézve természetesnek tűnik, hogy Diósjenő környéke mindig is lakott volt. Már az ősember számára kedvező feltételeket nyújtott. Erdeje vadjával, gyümölcseivel szolgált élelemül, s védelmet nyújtott számára, a síkabb területek a mezőgazdasági termelés lehetőségét, a tó pedig halát kínálta. Az időnként előbukkanó pattintott és csiszolt kőkori szerszámok mindenesetre ezt igazolják. Ha a térképre nézünk, feltűnik, hogy egykoron majd minden hegytetőn vár állhatott. Az elnevezések erre engednek következtetni. Závozról nézve jobbra, a Magas-hegy eltakarja elölünk Csehvárat (a Csóványosi túra során szólunk történetéről), a sort Cigányvár, Pogány-vár, majd a balra magasodó Kőszirt mögött kissé távolabb Kámor. Cigányvárról nem tudunk sokat. Régészeti feltárás nem volt rajta. Valószínűleg egy kisebb jelentőségű földvára lehetett valaha. Esetleg épp a Závoz nyergén át vezető kereskedelmi útvonal rabló vámszedői tanyázhattak ott. Pogányváron késő bronzkori település nyomait fedezték fel a szakemberek, csakúgy, mint az említett Magas-hegy oldalán. Kámor váráról, a hozzá fűződő regékről szintén külön túra során teszünk említést. Diósjenő első említését az 1200-as évek elejéről ismerjük. Jó fekvése miatt a középkorban mezővárosi rangot kapott, s vámoshellyel járó előnyöket is élvezte. Már 1282-ben akkora volt a népessége, hogy határának termékei nem tudták ellátni, ezért a szomszédos Borsosberény határát is bérelték. A virágzó mezőváros rang a török uralom idején foszlott semmivé, mikor a térség közigazgatási központja a nógrádi vár lett, s a település is ennek fennhatósága alá tartozott. Ha a bal kéz felé látható Kőszirt, falu felé csendesülő vonalát követjük tekintetünkkel (vagy még jobb, ha távcsövünkkel), a falu felé magasodó Szőlődomb folytatásaként egy kis külön dombon egy apró kápolnát pillanthatunk meg. Az építmény maga a közelmúltban épült fel. Emberemlékezet óta Kápolnának nevezték viszont a dombot magát. A csodálatos az, hogy annak ellenére, hogy semmiféle írásos említését nem ismerjük a hajdani egyházi építménynek, a fennálló kápolna építésekor megtaláltak egy Árpádkori, nyolcszögletű templomocska alapjait. A földrajzi név századokon át őrizte számunkra a múlt emlékét! (A kápolna a faluból az ún. "Porosúton" közelíthető meg.) Závozról hazaútban választhatjuk a szerpentinen való sétát is. A nagyobb kanyarulatokat időnként egy ösvény választásával vághatjuk le.

 

  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg
  • 9.jpg
  • 10.jpg
  • 11.jpg
  • 12.jpg
  • 13.jpg
  • 14.jpg
  • 15.jpg
  • 16.jpg
  • 17.jpg
  • 18.jpg
  • 19.jpg
  • 20.jpg