Pogányvár

Börzsöny erdei tábor

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

This page require Adobe Flash 9.0 (or higher) plug in.

Pogányvár

A sáncvárra a legkorábbi írásos adatunk három kéziratos határ-járási térkép az 1781-85 közötti időből, amelyeken 

feltüntetik a sáncokat.Minden kö­zelebbi adat nélkül később is említik. 1889-1890 között Könyöki József járt a helyszínen, feljegy­zései azonban elvesztek. A sáncvár utolsó ismert említése ugyancsak tőle származik. Az 1950-es években Patai Pál járta be a területet. E munka szerzőinek figyelmét első ízben Vastagh Gábor hívta fel a sáncra 1967-ben, személyes útmutatása mellett.A Pogányvár nevű hegy Diósjenőtől Ny-ra, kb. 5 km-re, a Csóványos tömbjétől Ék-re kinyúló gerinc végét foglalja magába. A gerinctől keskeny, bemélyedő, természetes eredetű nyereg választja el, amiből kb. 10 m-es meredek oldal vezet fel a hegy legmagasabb pontjára. A hegyet ÉNy felől a Rózsa-patak, DK felől a Po­gány-patak völgye kíséri, igen meredek oldalak­kal, EK felé pedig erős lejtővel, az említett két patak találkozásánál ér véget. A hegy felső részé­nek, ahol a sáncvár is van, tszfm. 826 m, a két pa­tak feletti relatív magassága átlag 330 m. Fekvése a védelem szempontjából előnyös, de nem ural­kodó. Szűk völgyek és szomszédos, hasonló magas­ságú hegyek között félreeső helyet foglal el. Az egész területet erdő fedi. A sánccal körülzárt terület hossza 320 m, szélessége 70-100 m között váltakozik, területe 2,71 ha.A belső terület a meredek lejtő miatt nem igen alkalmas településre, ezért több teraszt is építettek. Ezek a nyomok ma is jól kivehetők.A sánccal kerített belső területről sok cserép került elő, melyek a Kyjatice-kultúrából származnak. Ezek alapján a sáncvár a késő bronzkorban keletkezett.

 

  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg
  • 9.jpg
  • 10.jpg
  • 11.jpg
  • 12.jpg
  • 13.jpg
  • 14.jpg
  • 15.jpg
  • 16.jpg
  • 17.jpg
  • 18.jpg
  • 19.jpg
  • 20.jpg