Csehvár

Börzsöny erdei tábor

  • Increase font size
  • Default font size
  • Decrease font size

This page require Adobe Flash 9.0 (or higher) plug in.

Csehvár

A vár első említése 1290-ből származik. 1295-ben királyi vár-nagya Egyed fia, Sándor.A XIV. századból nem ismerünk adatot,

1389-ben csak Jenő birtokot említik, így feltehető, hogy a vár a XIV. sz. elején elpusztult. 1437-ben Zsigmond király Jenő falut Lévai Cseh Péternek adta zálogul, a várat azonban még itt sem említik. Ezután hamarosan újra felépülhetett, de nem tudjuk, hogy a Lévai Csehek vagy a husziták építették-e? Az első adat, egy 1456. évi oklevél, már mint álló várat említi, amelyet a huszita vezérről, Axamittól kellett visszaváltania Újlaki Miklósnak 2200 forintért. A vár rövidesen visszakerült ugyanezen összegért a Lévai Cseh család birtokába, Péter fia, László kezébe. A várat 1460-ban, majd 1470-ben említik utoljára, amikor László fia, János birtokát képezi.Csehvár Diósjenő felett, tőle Ny-ra helyezkedik el. Fekvése az egész környéket uralja, messze ellátni róla, védelmi szempontból elhelyezkedése kitűnő, nehezen megközelíthető. A hegy tengerszint feletti magassága 526 m, a község feletti relatív magassága átlagosan 260 m, egész területét erdő fedi.A hegykúp lapos teteje jelenthette a vár lakható területét. Alakja ovális, átmérője 32 X 18 m, területe 0,05 ha. A plató széle egyenes, meredeken megy át a lejtőbe, itt sáncnak, várfalnak nincs nyoma a felszínen. K-i szélén egy 7-8 m átmérőjű leszakadás van, ennek alsó részéről pedig D-i irányban egy kissé lejtő terasz kanyarodik, ami a D-i oldalon már elmosódott. Lehetséges, hogy ez volt a feljáró a várba.Ásatás nem volt, a vár pusztulásának időpontja sem ismert, de a XVI. Század közepén kezdődő török időket már aligha érte meg.

  • 1.jpg
  • 2.jpg
  • 3.jpg
  • 4.jpg
  • 5.jpg
  • 6.jpg
  • 7.jpg
  • 8.jpg
  • 9.jpg
  • 10.jpg
  • 11.jpg
  • 12.jpg
  • 13.jpg
  • 14.jpg
  • 15.jpg
  • 16.jpg
  • 17.jpg
  • 18.jpg
  • 19.jpg
  • 20.jpg